Molnár Kristóf

-> A MARS HALÁLA

2014. október 10. - Molnár Kristóf

    Három alak jelent meg a sötét barlangban, a fejükből fénycsóvák álltak ki és végig pásztázták velük a sziklafalakon csillogó megfagyott párát. Vastag, puha ruhában voltak, a fejüket üvegbúra védte a környezet hűvös leheletétől. Hátukon egy látszólag nehéz tartályt cipeltek, és mégis könnyedén mozogtak. Ámuldoztak az üregben haladva, tapogatták a falakat, vizsgálgatták a lábuk alatt a köveket. Közeledtek egy mélyedés felé jobboldalt, és az elsőnek odaért alak odafordult bevilágítva az ismeretlenbe, és önkéntelenül röviden felkiáltott. A többiek izgatottan mentek utána, hogy maguk is lássák, mi lepte meg társukat.
    – Mi történt, mi az? – recsegett fülükben a rádió.
    – Nem látják? Egy szobor. – Mondta az, aki először megpillantotta.
    – Ismételje meg S2, milyen szobor? – hangzott a kérdés az éteren keresztül.
    – Magunk sem vagyunk egészen biztosak benne, miféle. – Felelte egyik társa.
    – Első ránézésre egy humanoid. Egy magas, zömök humanoid. – Tette hozzá a másik.
S2 a szobor felé nyúlt, hozzáérve azonban apró darabok törtek le belőle. A másik kettő ijedten rászólt, hogy ne rongálja meg.
    – Jeges. Csak jeges, az tört le róla.
    Ámulva nézték aztán egy darabig. A második Mars-expedíció tagjaiként feladatuk volt a víz eredetére és eltűnésére magyarázatot találni, illetve felkutatni a lehetséges lelőhelyeket. Több elmélet szerint barlangokban még valószínűnek látszott, hogy felszín alatti folyók vagy tavak rejtezhetnek. Öten indultak útnak a terepjáróval a landolási ponttól a barlangig, S1 és S5 kint várta őket, ők voltak az első csatlakozási pont, velük nem csak rádiós, de vonalas összeköttetést is tartottak. S2, S3 és S4 pedig már majd egy órája csak sétált a sötét folyosón, aminek a fala egyre simábbnak tűnt. Mélyebben a jégkristályok is megjelentek, ami reményt adott nagyobb mennyiségű víz jelenlétére a közelben. Egy magas, mégis zömök humanoid szoborra egy leágazásban, nem számítottak.
    – Astro-pitecus. – Bökte ki S3 pár perc hallgatás után. Elkapta őket a nevetés, összenéztek, megveregették S3 vállát.
    – Miért éppen pitecus? Sokkal közelebb áll a sapienshez. – Kötözködött S4.
    – Ezt majd a tudósok eldöntik. – Szólt rájuk S2.
    – Nem is tudom, hogy örüljek, vagy féljek, attól a tudattól, hogy valóban volt élet valaha itt. – Hunyorgott társai sisakfényeinek kereszttüzében S3. – Valószínűsíthetően civilizáltak voltak, ha eddig nem sok jelét láttuk is. Már a csatornák és a kőgömbök is árulkodóak, hogy eszközhasználókról van szó, itt viszont mi egy egészen kidolgozott remekművet találtunk.
    – Feltételezhetően a barlangokban húzták meg magukat miután csökkenni kezdett a gravitáció, és elszökött a légkör. – Mondta csukott szemmel S4, miközben a kezeivel is magyarázott. – Csak azt nem értem, hogy hogyan tárolták a levegőt az üregekben. Ez a járat például szinte egyenesen a felszínre vezet, a dőlésszög alapján innen biztos elszökött volna.
    – Nyilván nem ebben a pillanatban kell megoldanunk a helyzetet és megmagyarázni mindent, de az már most látszik, hogy bázist kell létesítenünk a közelben, hogy alaposabb vizsgálatokat végezhessünk. – Szólt közbe S2, és kezét a sisakja elé tette, hogy eltakarja a szemét a két erős fénycsóva elől. Eztán megint mindhárman a szoborra tekintettek.
    Kis terpeszben állt, karjai lazán lógtak teste mellett, feje enyhén előre billenve. Homloka magas, de a fej formája kicsit valóban az ősemberre hasonlított. Ahogy figyelték, S2 észrevett valamit. Nyugtalanítani kezdte egy gondolat, hogy valami változott, míg beszélgettek.
    – Most mondjátok meg őszintén, szerintetek ez a szobor ránk néz? – Kérdezte, de nem várta meg a választ. – Mert nekem úgy rémlik, hogy mikor ideérkeztünk, még teljesen egyenesen a falat bámulta volna mögöttünk.
    Mindhárman úgy érezték, mintha ruhájukon át bőrükbe ivódna lassan a jeges űr hidege.

-> Folytatása következik

Dunaföldvár, 2014. október 10.

A bejegyzés trackback címe:

https://molnarkristof.blog.hu/api/trackback/id/tr556842233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.